A hagyománytól eltérően, most nem papok vagy szerzetes atyák voltak a lelki kísérői kicsiknek és nagyoknak, előkészítő osztályosoknak és tizenkettedikeseknek, hanem a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium „Parázs" csoportjának 44 diákja.
A gimnázium igazgató helyettese, Rivasz-Tóth Kinga tanárnő köszöntő szavai után a diákok a találkozás, az Istennel és egymással való találkozás értékeire mutattak rá. A rutinos imának tűnő Miatyánk, egy csokis keksz elajándékozása, a közösen létrehozott színes festéknyomok, az utolsó vacsora eseményeinek átelmélkedése, mind az Istennel és felebaráttal való találkozás lehetőségei, amelyeket a jezsus diákok adtak át kiscsoportokra osztott hám jánosos diáktársaiknak.
A záró szentmisében Nagy Bálint jezsuita spirituális a falat kenyérbe és a korty borba önmagát megalázó Istent tette számunkra kézzelfoghatóvá és a közösen elimádkozott Miatyánk most nemcsak önmagunkért szólt, hanem a két hónapnyi időt köztünk töltött Nevelős Gábor jezsuita novíciusért is, aki a szentmise végén búcsút vett tőlünk, hogy Budapesten folytathassa tovább rendi képzését. Gábor búcsú-gondolata most is fülünkbe cseng: „Ne bánkódj azért, hogy elmúlt, hanem örülj annak, hogy megtörtént!"